A “Tutikról”.

március 30, 2012 Szerző: irsajani

Az 1800-as évekbeli Angol klasszikus legyezőhorgászat idilljéről született már sokféle megemlékezés, de az igazán fontos dolgokról a „Tutiról” (az univerzális műlégyről (2012)) még nem igazán. A bejegyzésben ezt pótoljuk. Persze a bejegyzésben másféle „Tutikról” is olvashatunk, alapelvi szinten.


A “Tutikról”.
És ami mögötte van.
Sokakban él a téves feltételezés, hogy univerzális (sok halfaj egy idejű megfogására alkalmas) műlegyek nem léteznek. Ezt azok az emberek szokták terjeszteni, akinek a műcsalis horgászati szaktudása még erősen fejlesztésre szorul.

Tényszerűen azt minden bizonyossággal elmondhatjuk, hogy „Tuti”, univerzális műlegyek léteznek, a gyakorlatban jól működnek, és ezeket nem a klasszikus Angol műlegyek között kell keresni.
Mindannyian látjuk azt a szituációt, amikor elmegy a műlegyező horgász egy külföldi, nagytestű halakkal agyontelepített, ideális feltételeket, könnyű horgászati feltételeket biztosító vízre és onnan mindenki, még aki itthon alig tud valami féle eredményt felmutatni, azok is nagyméretű halak fogásával térnek vissza. Sajnálatosan sokan, sok esetben erre hivatkozva, húznak le másokat. Egyszerűen fogalmazva az egész szituációra, azt tudom mondani: Vicces!
De mi történik, ha a feltételek hirtelen megváltoznak?A horgász idehaza megy el horgászni, ahol a vizek nem hemzsegnek a nagytestű telepített halaktól, ahol a horgászati feltételek nem ideálisak, ahol kudarcot vallanak azok a stratégiák és legyek, amik a külföldi könnyű, ideális feltételekhez és az ottani halfajhoz elegendőek voltak?
A megoldás: Fly mánia.
Önálló Magyar műlegyes horgászmódszer.
Blog: http://www.irsajani.blog.hu/

Nimfás horgászat egy kis csatornán.
A mai nap egy kis csatornára próbáltam rá. A terv az volt, hogy nimfákkal horgászom és életemben először valami indikátort (jelzőt) is használok.  A  múltkoriban barkácsoltam otthon, nimfázáshoz egy indikátort. Gondoltam most végre kipróbálom, hogyan is szuperál a gyakorlatban.
Jól vizsgázott! (Pont 5 forintból megvolt.) Szerintem “Tuti” volt jelzőként.

Akció közben.
Igen erős szél volt, ezért jól jött a kis szélvédett csatorna, b tervként a nyílt víz helyett. Egész nap egyenletesen elosztva, folyamatosan volt kapás. Igazából panaszra nem volt okom. Két nimfával kezdtem, de aztán be kellett látnom, hogy az egyik, a „Tuti” az pont elég a sikeres halfogáshoz. Fő megfogott hal a ponty volt. Fogtam vagy 20-25db-ot, de egy sem érte el a 30cm.

Nimfával fogott ponty.
A kapások egy apró rántás formájában jelentkeztek a jelzőn, amire azonnal be kellett vágni, mert ha nem vágott be az ember, akkor oda volt a kapás és a megfogott hal. A csatorna elég gyors folyású volt, ezért aktív pecának voltam részese. A szereléket folyamatosan kellett változtatnom, mert kis terület volt arra, hogy a halakat meg tudjam fogni, és ha a szerelék nem volt elég nehéz, mire a csali leért a kívánt mélységbe, addigra már bőven túl volt a halak megfogási helyén. Így előbb, utóbb a műlegyező előke végére söréteket is fel kellett helyeznem, különben oda az eredményes peca lehetősége. Én viccesnek tartom azt, hogy ólomlegyekre húznak műlegyes ruhát, hogy elérjék ugyan azt a célt, tehát a szerelék csalijai a kellő vízmélységben tudjanak úszni. Ez amolyan idealista butaság, szerintem a horgászat technikai részéhez nem sok közzel bír. Mert, ha horgászati eredményesség volna a cél az ilyen legyeknél, akkor jól tudjuk, hogy nem tekernének az ólom legyek köré tollat, hisz a csillogó csupasz ólom sokkal hatékonyabb, fogósabb műcsali, mint egy műlégy. Persze ez igen távol áll egy idealista műlegyes horgász idillképétől, egyszerűen nem alacsonyodhat le eddig sznobizmusa okán. Azért, hogy megőrizze idealista társai elismerését, lehúzza a technológiailag ténylegesen hatékonyabb módszereket, rendszereket, elképzeléseket.
Másrészről…
Van még egy fontos problémája az ólmozás olyan formájának, hogy a csali, a légy legyen az álcázott ólom, ami a súlyt képezi. Ez pedig az, hogy sokkal többször elakad és beszakad, mintha az ólmozás a zsinóron van és a csali szabadon, tud lebegni a víz felett. Persze a kapás is sokkal több az ilyen lebegős, zsinór súlyzós megoldású legyező szereléken.
De egy idealistának az idill a fontos, nem az eredményes halfogás.
Az idealizmusról általános alapelvi elképzelésem.Az idealizmus egy betegség. A valóság elfogadásának hiánya. Azt pedig tudjuk jól, hogy mi történik azokkal, akik nem fogadják el a valóságot, és nem alkalmazzák a valóság tisztelet sikerszokását. Kudarcot vallanak.
Részemre az elmúlt 4 évben számtalan esetben beigazolódni látszott ez a dolog. A valóság el nem fogadását a pszichológia tudománya is betegségként kezeli. Súlyosabb formája az elmebaj. Azt tudom mondani komoly elmebetegekkel, kellet birkóznom virtuálisan, tényszerűen az elmúlt 4 esztendőben, akik próbálták rám és másokra erőltetni visszamaradott, valósághoz semmi közzel nem bíró elképzeléseiket, gondolataikat.
Az idealisták nélküli világ.
Egy kártevők nélküli világ képe, röviden megfogalmazva, számomra.
Ez négy év ilyen jellegű „Tuti” tapasztalata.
Kerüld el őket!
A szakirodalom is ezt mondja: Zárd ki az erőmegcsapolókat az életedből!
Ez nem vicc! A gyengék elbuknak.
Mit adott nekünk (modern legyezőhorgászoknak) a klasszikus műlegyező horgászattal szimpatizálók csapata?
Negatívumokat, szemetet, köztörvényes bűnözést mely listája olyan hosszas lenne, hogy a bejegyzésben talán ki sem férne.
Volt persze néhány kivétel, aki tett le valami értéket a nyilvános felületekre (részükre minden elismerésem), de ez olyan ritka volt, mint a fehér holló. Minden normálisra, „építőre” jutott 30-40 negatív „romboló”, szándékos kártevő.
Muszáj volt ezt a kis kitérőt tennem, mert az olvasónak fontos átlátnia mi az, ami gátolja Magyarországon a hatékony műlegyes technológiai horgászati fejlesztéseket, azok népszerűsődését. E mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Tehát folytatva a horgásztörténetet…
Sikerült megalkotnom a csatorna körülményeihez a jól működő szereléket. Alapvetően, ha idealista lennék, akkor azt mondanám, hogy egy indikátoros nimfás szerelék volt, egy db „Tuti” nimfával és némi trükkel. (A trükk igen nagy fontossággal bírt, mert e nélkül, pont vacak lenne az egész rendszer.) Ha realistaként szeretném megfogalmazni a szereléket, akkor úgy fogalmaznám meg, hogy egy bothossznyi előkével való úsztatós nimfázás volt ez a javából. A hatékonysága magáért beszél, mint majd a későbbiekben látni fogjuk.
Itt egy pillanatra meg kell állnunk.
Indikátor = jelző. De sok a műlegyezésben, a világ bármely pontján használt indikátor pont egy úszó!!! Ez ugye nem túl ideális egy idealista sznob legyezőhorgász szemszögéből nézve? Mikor már a világon rengetegen kombinálták az úszózó horgászatot a műlegyezéssel, és hatékonyan használják ezt, akár pisztrángos hegyi patakokon is. Az internet tele van ilyen videókkal! Nálunk meg, ha leírsz két horgászati módszer kombinálásával kialakított hatékonyabb módszert, akkor már közellenségnek számítasz. Hát nem vicc ez, amit országunkban a néhány 10 idealista tesz a műlegyes fejlődéssel, haladásával szemben? Az egész világ már rég túl van ezeken, a dolgokon. Mindenhol már természetesen használják a műlegyező horgászok műlegyezésként a kombinált módszerek, nyújtotta előnyöket az eredményesebb horgászat érdekében, itt meg néhány tíz ember ellehetetleníti ennek a népszerűsítését a nyilvános helyeken.
Még szerencse, hogy ezek a horgászat más szakterületein nincsenek jelen, így ez a fajta kártétel csak a műlegyező horgászatban figyelhető meg országunkban.
A pergető horgászok, vagy az úszózók örömmel fogadnak minden új innovációt. Kipróbálják, és használják őket.
Hát a műlegyező horgászok?
Sokuk pont 100 évvel el van maradva a fejlődés mögött, tényszerűen.
A horgásznap egyébként fényesen alakult. Rengeteg pontyot (20-25db.) megfogtam a nimfámmal bothosszra, jó bothossznyi előkével, műlegyező bottal, mely halacskák azért küzdöttek a vékony előkén és a hajlékony legyező boton.
Igazából itt is, mint sok más nimfás stratégiánál felesleges a műlegyező zsinór. Illetve az a tapasztalatom, hogy, ha erősebb szél van, akkor kimondottan hátrányos, ha ez is fenn van a dobon, mert ez sok esetben gátolhatja az eredményes nimfás horgászatot.
Most, hogy kivégeztük a műlegyező zsinór nélkül nincs legyező horgászat témakört, és megtudtuk a „Tutit”, felsorolnám milyen halakat, fogtam meg egy nimfával bothosszra, műlegyező bottal egy hazai vízen.
A 20-25db megfogott ponty mellett fogtam még  jászokat, bodorkát.

Nimfával fogott jász.

Nimfával fogott bodorka.
Aztán egy stratégiai váltás következtében ugyan azon a szerelékkel és léggyel fogtam egy jó vörösszárnyú keszeget és 3 balin is eltrafálta a nimfát.
Tehát alapvetően nem kellett a nap folyamán csalikat cserélgetnem, illetve ugyan azon szerelékkel több féle stratégiát alkalmazva más fajokat is azonnal meg tudtam fogni.
Aztán furcsa dolog történt…
A következő kapásnál egy törpeharcsa látta meg a vízfelszínt, műléggyel a szájában.

Nimfával fogott törpeharcsa.
Ez volt életem első műléggyel fogott törpeharcsája. Kicsit megrágta valami ragadozó, de biztos szúrós volt, aztán hagyta inkább. A dolog érdekessége az, hogy van néhány halfaj, amelynek (a világon) homály fedi az eredményes műlegyes horgászatát. Ilyen pld az angolna, a törpeharcsa, stb. Bár az általános horgászok akármivel megfogják ezt a halfajt, a műcsalis, műlegyes horgászata egy amolyan fekete lyuk.
Senki nem tud célirányosan ilyet fogni műléggyel.
Nem arról van szó, hogy nem akar, hanem arról, hogy nem tud!
Fontos különbség.
Ilyen mód igen megörültem a halnak. Még egy halfajra van eredményes horgászati stratégiám, hatékony műlegyem. Persze eszembe jutott, hogy egy hal lehet véletlen is, de a nap folyamán még 3 db-ot megfogtam egy olyan vízen, ahol senki nem szokott törpeharcsát fogni. És ez volt az a rész, amikor biztossá vált, működik a módszer az elképzelés, adott halfajra is.
A teljesség kedvéért van olyan műlegyes módszerem, rendszerem is, ami kiszűri adott halfajt és még az általános horgászokat ellehetetleníti ez a halacska én nyugodtan, törpeharcsa mentesen tudok pontyra, kárászra, keszegfélékre, busára horgászni.
Itt fontos megjegyezni, hogy a Klasszikus angol legyező horgászoknak nincs olyan legyük, amivel meg tudják fogni a törpeharcsát, sem olyan nincs, amivel meg tudják fogni a pontyot, a kárászt, a keszegféléket és a busát, de kiszűri a törpeharcsát.
Lényeges különbség ez a két műlegyes horgászati mód között!
Jelen bejegyzésben sokféle „Tutiról” olvashattunk.
Volt többek között egy olyan műléggyel lezavart horgásznap, ahol légycsere nélkül a horgász megfogta a pontyot, a jászt, a vörösszárnyút, a bodorkát, a balin és még a törpeharcsát is.
Melyik az az Angol klasszikus műlégy, amelyik ezt tudja?
Név, fajta, horogméret.
Az olvasóé a szó!
Ui.
Tuti legyeimről, külön PDF könyvekben olvashat majd az olvasó.
Rengeteg  jó fotó készült a horgásznapon. Ezek, majd a könyvekbe kerülnek illusztráció képen.