Szocio, vagy pszicho?

Szocio, vagy pszicho?

január 18, 2012 Szerző: irsajani

Ez itt a kérdés.
A bejegyzés olvasói igényre jött létre.
Persze egy kicsit körberajzoljuk zsírkrétával a „bolondot”, ha már szóba hozta a témát és rajzoljuk tovább a teljes képet, mely nem mindig olyan, amilyennek látni szeretnénk. Viszont a tükör az nem görbe legalább, hanem egyenes.
És szerintem elég reális is.

Ez itt a kérdés.
A múltkoriban bedobta a “Pszicho Guru” ezt a hozzászólást a Fly mánia című oldalamra (http://irsajani.blog.hu/ ).
„Már rég nem foglalkozik jancsival senki a ceeff-en meg máshol sem. Sőt még egy horgászbotot is kapott ajándékba a (sértő szó) műhoszosoktól, amit el is fogadott.A hála eme megnyilvánulása egy patára utal, csak azt nehéz eldönteni,hogy szocio vagy psziho.”
Persze utána ezt is bedobta:
„Én is égek. Természetesen word-be.
NEM ÉN VAGYOK AZ ELLEN BLOG Jani, becsszó.”
Gurman
Itt érdekesség képen megjegyezhetjük, hogy „bolondozós” honlapján is megjelentette a fenti hozzászólást, moderálás nélkül. Illetve amit én kivágtam belőle ( a MŰHOSZ nevű szervezetre utaló sértő minősítés) az is visszakerült bele azon az oldalon, a „bolondozóson”.
Szocio, vagy pszicho?
Már csak az a kérdés, hogy ő hogyan lát engem.

Nekem, a „hogyan látunk másokat” című bejegyzés tartalma jutott eszembe.
„A világ nem olyan amilyennek látod, hanem olyan amilyen te vagy.”
„A tükör hibáztatása nem segít!”
Végül is, ha már ő így látja önmagát, gondoltam segítek számára megfejteni a kérdést. Nem mondom, hogy megdöbbentem a bolond ilyen jellegű tétovaságán, hogy ezekből, a kategóriákból melyik is illik rá, hisz még a professzionális szakember is tétovázna egy pillanatig ennek eldöntésében.
Na de nézzük a kategóriák ismérveit.
„A szociopaták legnagyobb gyengesége, hogy nem tudják magukat különféle érzelmi helyzetekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Ennek következtében általában sikeresek, hiszen céljaikat keményen, sőt kíméletlenül megvalósítják. Egyidejűleg a szociopaták sima modorú, gyakran vonzó és spontán személyiségek, meggyőző beszélőkészséggel. Rosszul viselik a monotóniát hamar elunják magukat, állandó szükségletük van különböző impulzusokra ami felelőtlenséggel párosul. Hazudozók, manipulálják a többieket, nincs lelkiismeret-furdalásuk, gyenge az emocionális életük, érzéketlenek, impulzívak azaz csekély mértékben képesek kontrollálni viselkedésüket. Azt a tényt, hogy csak saját céljaikat követik, legtöbb esetben jól tudják titkolni vagy a gyanakvást elaltatni. Gyakran csak a közvetlen környezetük van azzal tisztában, hogy “valami nincs rendben”. Jürgen Müller, a müncheni egyetem professzora a bajor közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a szociopaták érzelmektől függetlenül mindig ugyanazon a teljesítőképességi szinten vannak, miközben a normális embereknél érzelmi terhelés esetén csökken a teljesítmény.”
“A társadalomra, környezetre a pszichopátiás beteg jelenti a legnagyobb veszélyt és a szakembert ennek a kórképnek a gyógyítása kecsegteti a legkisebb reménnyel. A veszélyt az is növeli, hogy a pszichopátiás ember nem mindig elvetemült külsejű, riasztó szörnyeteg. Gyakran igen jó intellektusú, simulékony modorú ember, aki kedvességével még a szakembert is megtéveszti. A pszichopata embert leginkább a fejletlen erkölcsi ítélőképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás és bűntudat hiánya jellemzi. Viselkedésszintjén a pszichopátiás személyiségvonások általában bűnözéssel, hazudozással, sekélyes érzelmi élettel párosulnak, ami gyakran a partner(ek) kihasználásával vagy promiszkuitással (=gyakori partnercsere), házasságszédelgéssel is párosul, azaz állandó hódítási, uralkodási igénnyel. A betegség okait a szakma még kutatja, valószínűsíthetően több tényező járul hozzá kialakulásához, ezek között a hátrányos szociális helyzet, bűnöző környezet, de látszólag rendezett családi körülmények közül is kerülnek ki szociopaták. Emellett agyi működészavarokat, így a frontális (homloklebeny) és parietális (elülső és oldalsó) agylebenyek működési zavarát is elképzelhetőnek tartják a pszichiáterek és farmakopszichológusok.
Az antiszociális viselkedés, illetve a fentiekben leírt tünetek gyakran már gyerekkorban megjelennek és ezekkel érdemes szakemberhez fordulni, mivel felnőttkorra a patológiás viselkedés olyan mértékben rögzül, hogy túl sok eredmény már nem várható a beteg kezelésétől. A pszichopata személyiség klasszikus leírása megtalálható Hervey Cleckley “The Mask of Sanity” („Az épelméjűség mint álarc”) című könyvében. A pszichopata tökéletesen szalonképes, pontosan tudja, mennyi szenvedést tud cselekedeteivel okozni környezetének, csak éppen nem törődik vele.”
“Az épelméjűség mint álarc” egy először 1941-ben kiadott könyv, amely a 20. század pszichopátiára utaló legbefolyásosabb klinikai leírása. Cleckley úgy határozza meg a pszichopátiás beteget, mint a normális ember tökéletes másolatát, amely egy az épelméjűséget tükröző álarccal rejti el belső emberi hiányosságait. Bár őszinte, intelligens és sokszor jó társaságnak is bizonyul, ez mind felületes, ugyanis a pszichopata ember nem képes őszinte érzelmeket érezni. Ez egy fajta védekező mechanizmusa a pszichopatának, amellyel akár 100 százalékos életet tud élni anélkül, hogy bárki gyanítaná, mit rejt az álarca.”
Cleckley volt az szintén, aki bemutatta a jelentéstani elmebajt, mint fogalmat. A pszichopata képtelen a neurotipikus emberek gondolkodását megérteni. Az épelméjűség álarca mögött a pszichopata érzelmi szerkezete összeomlott.
Összefoglalásképpen, Cleckley határozottan elkülöníti a pszichopatát más, akár szenvedély betegségben szenvedő egyéntől, vagy személyiségzavaros bűnözőktől. Cleckley úgy jellemzi a pszichopatát, mint intelligens egyént annak ellenére, hogy a kudarcot és a pusztítást keresi minden ok nélkül, amit talán még maga a pszichopata sem ért. Ezt Cleckley szociális öngyilkosságnak nevezi. A pszichopata valahol mélyen élvezi a helyzetet, ha bajba kerül.”
Kudarcot, pusztítást keresi…
A magyar nyelvű műlegyes „ellenblogok” építettek is valaha valamit?
Soha!
Illetve egyetlen dolgot, íróját fényezik egy írásban, még fotót is kirak önmagáról a szerencsétlen, amatőr, míg mindenki mást lehúz. Ezt külön bejegyzésben tárgyaljuk.
 „A pszichopata, mint BÜNÖZŐ.
Cleckley tisztában van vele, hogy sok meghatározó különbség van a pszchihopata és a mindennapi bűnöző között.
- A pszichopata bűnöző ritkán használja fel, amit elér és ritkán törekszik bármilyen cél elérésére. Látszólag minden szándék nélkül cselekszik.
- A bűnözők szándékai gyakran érthetőek egy ember számára (nem nehéz megérteni miért lop valaki pénzt). A pszichopata ennek ellenére, ha pénzt lop, vagy sikkaszt, azt gyakran bizonytalan okból teszi és ritkán használja fel a megszerzett pénzt hasznos dolgokra.
- Az átlagos bűnözők saját magukat mentik és inkább másokat bántanak, holott a pszichopata, bár fájdalmat okoz másoknak, általában magát szokta szégyenteljes helyzetbe keverni. A legkomolyabb kár amit a pszichopata okozhat, az ő iránti aggodalom mások részéről és a rajta való eredménytelen segítség.
- A tipikus pszichopata (Cleckley megfigyelése alapján) kerüli a gyilkosságot. A pszichopata antiszociális viselkedése úgy értelmezhető, mint ha csak úgy lett volna megalkotva, hogy saját magának ártson. Cleckley azt is hozzá teszi, hogy a komoly és erőszakos bűncselekményeket elkövető emberek nem mutatják a pszichopátia jellemzőit.
Cleckley azt is kimondja, hogy bár a legtöbb börtönben lévő bűnöző mutatja a pszichopátiás elmezavarra utaló jeleket, csak nagyon kevés igazi pszichopata van börtönben.”
A szociopata személyiség kialakulásának feltételezett okai.
Az antiszociális személyiség kialakulását értelmező elméletek együttesen jól magyarázzák a személyiségzavar kialakulásában szerepet játszó háttértényezőket. A pszichodinamikus elmélet szerint az ilyen embereknél a korai, súlyos érzelmi traumák hatására az egyén „visszavonja érzelmeit”, és a későbbiekben az erőszak, a destruktivitás jellemzi kapcsolatait. A szociokulturális megközelítésű kutatások alátámasztják a súlyos érzelmi traumák korai gyermekkori elméletét. Ezek szerint az ilyen személyiségű emberek az átlagosnál jóval nagyobb mértékben voltak kitéve gyermekkorukban családi agressziónak, stressznek, konfliktusnak: gyakran szüleik ugyanolyan pszichopata karriert futottak be, mint később gyermekeik. A behaviorista modellkövetés ugyanezt az elméletet támasztja alá: a gyermek ugyanazt a mintát sajátítja el, amit szüleitől lát, ez pedig nem más, mint az erőszakos, érzelmeket figyelmen kívül hagyó, agresszív viselkedés. A modern társadalmakra jellemző, Durkheim által leírt, egyre szélesebb körben tapasztalható anómia kedvez a gátlástalan, önző, manipulatív, érzelem nélküli érdekemberek érvényesülésének. Ezek többnyire nem jellemezhetők antiszociális személyiségként, azonban számos személyiségvonásuk átfedést mutat a disszociális emberek személyiségjegyeivel. Biológiai kutatások pedig a genetikai tényezők nem elhanyagolható szerepéről számolnak be.”
Az idézetek forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Antiszoci%C3%A1lis_szem%C3%A9lyis%C3%A9gzavar


És itt elérkeztünk ahhoz a részhez, amikor a betegségfajták tüneteinek leírása alapján, lehetősége nyílik a „bolondozós” „Pszicho Gurunak”, hogy bekategorizálja magát, melyik betegségben is szenved, valójában. A beteg kezelése már nem a mi dolgunk, azonban nagy segítség lehet részére, ha tudatosul benne, hogy „BETEG”.
(Minden esetre remélhetően csökken azoknak a száma, akiket félrevezethet majd ez után téves feltételezéseivel.)
Az olvasók részéről, pedig fontos, hogy elkerüljük a legnagyobb kártevését, tételesen, hogy szánalmat érezzünk iránta és próbáljunk segíteni rajta.
Részemről ez úton gratulálnék azoknak a blog üzemeltetőknek, akik ilyen jellegű (beteg) ember oldalát ajánlják, bárkinek. Téged minősít! Környezeted részévé válsz.
Az olvasóknak megköszönöm, hogy részt vesznek fejben, a teljes kép megrajzolásában, kollektíven és fontosnak tartják a valóság tisztelete szokásának alkalmazását, a valós, reális világban.
Ui.
Részemről ezt a „bolondot” lágyan körberajzoltam zsírkrétával az EMBER kategóriában, már akkor, amikor belekezdett a virtuális rombolásában. Remélem, a börtönben végzi majd, oda való, köztörvényes bűntettei és erkölcsi kártevése okán. De én, ettől függetlenül azért szeretem, szeretem, szeretem, mert ilyen nagymértékben senki sem képes növelni a látogatóim számát, építeni a műlegyes piacomat.
Kösz ez úton is érte!(Örök hálám üldözni fog.)
Továbbra sem gyűjtjük a helyesírási hibákat!
(Ne égessétek magatokat Word-be, szerintem.)
A tükör hibáztatása is hiába való! (Teljesen.)
Köszönjük a megértést!
Üdvözlettel a blog írója.